2018. január elsejével 37, bíróságot érintő jogszabály változott meg – indította a Debreceni,
Nyíregyházi és Szolnoki Törvényszék közös sajtótájékoztatóját Kahler Ilona, a Debreceni
Törvényszék elnöke. Kahler Ilona kiemelte: a civilisztikai ügyeken túl mostantól a
végrehajtási, szabálysértési és büntető ügyekben is kötelező az elektronikus kapcsolattartás.
A törvényszék felkészült az e-perekre, a bírósági honlapokon pedig a tájékoztatások mellett
a letölthető formanyomtatványokat is találnak az ügyfelek. A Debreceni Törvényszék elnöke
a sajtótájékoztató aktualitása kapcsán hozzátette: január elsejével a Közigazgatási
perrendtartás új keretet ad a közigazgatási bíráskodás számára is.
Figula Ildikó, a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi bíróság elnöke leszögezte: az új
perrendtartás megteremtette a regionalitást. Az eddigi 20 közigazgatási bíróság közül
ugyanis nyolc kiemelt szerephez jutott: a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is a
nyolc régióközpont egyike lett. Az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási és Munkaügyi
Kollégium megbízott vezetője hangsúlyozta: a szociális jellegű közigazgatási ügyek továbbra
is az adott megyében maradnak, az adójoggal, földjogokkal, idegenrendészettel és
menekültüggyel kapcsolatos pereket azonban a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi
Bíróság tárgyalja.
Mostantól egyébként az úgynevezett „hézagmentesség” jegyében sokkal
több közigazgatási ügyben lehet pert indítani, legyen szó egy közlekedési tábláról, vagy akár
egy játszótér hiányáról. Fontos változás, hogy a jogalkotó szűkítette a fellebbezés
lehetőségét, másodfokon pedig ezentúl a Fővárosi Törvényszék dönthet. Figula Ildikó
kiemelte: a debreceni KMB tavaly 1429 ügy érkezése mellett 1563 ügyet fejezett be,
nagyrészt 3 – 6 hónap alatt. Az ügyszám a jövőben vélhetően emelkedni fog. A több
feladathoz ugyanakkor nagyobb létszám is társul, év végéig a Debreceni KMB létszáma 27
bíróval és 54 igazságügyi alkalmazottal megközelíti majd a 100 főt.
Bana Imre, a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke a sajtótájékoztatón
hangsúlyozta: a szociális jellegű ügyek helyben maradnak, így a társadalombiztosítással,
munkanélküli, szociális ellátással, gyermekvédelmi ellátással, vagy a fogyatékos személyek
ellátásával kapcsolatos pereket továbbra is a megyeszékhelyeken tárgyalják. A jelenleg
folyamatban lévő ügyek is Szolnokon, vagy Nyíregyházán fejeződnek be, az esetlegesen
2019-re áthúzódó perek viszont jövőre átkerülnek a régióközpontba.
Tass Edina, a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke hozzátette: a
klasszikus munkaügyi pereket a jövőben is a helyi közigazgatási bíróságok tárgyalják, mint
ahogyan a közszolgálati pereket is. Ez utóbbiban – például egy nehezebb megítélésű
fegyelmi ügyben – a bíró dönthet úgy, hogy tanácsban folytatja le a pert. Tass Edina a
változások közül kiemelte még azt is, hogy egy felszámolás alatt álló cég esetében a
munkavállaló ezentúl munkaügyi perben követelheti elmaradt bérét. Ha pedig időközben
lakhelyet vagy munkahelyet vált, akkor a munkáltató székhelyétől függetlenül másik
városban is pert indíthat. Fontos változás az is, hogyha a perben álló munkavállalónak
alacsony a keresete, akkor még pervesztéskor sem kell illetéket fizetnie.
