A kormány és a szakminisztérium elkötelezett a levegőminőség javítása mellett: a cél az, hogy 2030-ra minden településen érzékelhetően és mérhetően javuljon a levegő minősége – mondta a környezetvédelemért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár csütörtökön egy budapesti konferencián.
Kertész-Káldosi Zsuzsanna a levegőminőség javítását célzó európai uniós integrált projekt, a LIFE IP HungAIRy zárókonferenciáján arról beszélt, fontosnak tartja, hogy önálló minisztérium foglalkozik a környezetvédelmi kihívásokkal. Ez lehetőség arra, hogy nagyobb figyelmet fordíthassanak a környezet állapotára és nagyobb felelősség is azért, hogy a szakmai tövekvések és eredmények a mindennapi életben is érzékelhető változást hozzanak – jegyezte meg.
Mint mondta,
a tiszta levegőt csak akkor értékeljük igazán, ha probléma van vele és jelezte, a kormány és a szakminisztérium elkötelezett a levegőminőség javítása mellett: a cél az, hogy 2030-ra minden településen érzékelhetően és mérhetően javuljon a levegő minősége. Jelezte: a következő hónapokban mutatják be az ezzel kapcsolatos intézkedéseket.
Felhívta a figyelmet arra: a levegőminőség javítása nemcsak környezetvédelmi kérdés, az energetikai, a közlekedési, az egészségügyi ágazattal, valamint a településfejlesztéssel közösen kell dolgozni az eredményekért.
A jövőben különösen nagy jelentősége lesz az együttműködésnek, hiszen az európai uniós előírások betartása, a megfelelés a levegőminőségi irányelvnek további feladatokat ad, amelyek a teljesítése összehangolt intézkedéseket tesz szükségessé.
Pontosan ismerni kell a forrásokat, megbízható mérési és modellezési hátterekre kell támaszkodni és olyan beavatkozásokat kell megvalósítani, amelyek hatása előzetesen értékelhető, eredményessége pedig nyomon követhető – ismertette.
Az államtitkár méltatta a projektben is megvalósított együttműködés fontosságát.
Kiemelte: a levegő minőségének védelmében akkor lehet előrelépni, ha a tudományos eredmények nem maradnak meg a kutatások és tanulmányok szintjén, hanem a helyi döntésekben és a mindennapi gyakorlatban is hasznosulnak. Ebben pedig elmondása szerint különösen fontos szerepet játszott a projektben létrehozott ökomenedzser -hálózat, amely közvetlen kapcsolatot teremtett a szakmai tudás, az önkormányzatok és a lakosság között, segítette a helyi intézkedések előkészítését, a lakosság tájékoztatását és bevonását, és olyan kapcsolatrendszert alakított ki, amelyre a jövőben is érdemes lesz támaszkodni.
Szólt arról is, meglátása szerint a projekt valódi öröksége nemcsak a megvalósult fejlesztésekben, elkészült tanulmányokban, létrehozott eszközökben rejlik, hanem a projekt nyolc éve során felhalmozott tudásban, tapasztalatban, együttműködési kultúrában.
Az államtitkár szerint a következő időszak feladata, hogy a bevált helyi megoldások más települések számára is elérhetővé váljanak, a korszerű modellezési eszközök beépüljenek a levegőminőségi tervezésbe, a mindennapok gyakorlatába, és az önkormányzatok a munkájukhoz megfelelő szakmai támogatást kaphassanak.
Szanka Gábor, a projektet irányító HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, a HungaroMet meghatározó szerepet tölt be a hazai levegőminőség mérésében, értékelésében, modellezésében, működteti az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózatot, értékeli az adatokat, modellezi és előrejelzi a levegőminőség alakulását.
Hozzátette: a HungaroMet megbízható adatokat szolgáltat az elemzésekhez, a környezetvédelmi döntéshozatalhoz és a lakosság tájékoztatásához, ezért volt fontos a részvételük a HungAIRy projektben.
Mint mondta, a projektben nemcsak a jelennel foglalkoztak, de felkészülnek a jövőre is, és jelezte, a levegőminőség javítása érdekében végzett munkát – a HungAIRy által biztosított alapokon – a LIFE IP lezárultát követően más projektekben folytatják.
A 2019-ben indított LIFE IP HungAIRy projekt az ország nyolc régiójában, tíz településen támogatta a levegőminőségi tervek végrehajtását és a légszennyezés csökkentését. A projekt ötmilliárd forintos költségvetésének 60 százalékát az Európai Unió LIFE programja, 40 százalékát pedig állami támogatás fedezte.
A programban Békéscsaba, Budapest, Debrecen, Eger, Kaposvár, Karcag, Miskolc, Pécs, Szolnok és Tatabánya, illetve további projektpartnerek vettek részt. A nyolcéves projekt koordináló kedvezményezettje a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. volt.
(MTI)