A hazai középkorász szakma Debrecenre figyelt november 5-7. között a konstanzi zsinat összehívásának 600. évfordulója alkalmából.
A Debreceni Egyetem rendezett az országban elsőként tudományos konferenciát a konstanzi zsinat kerek évfordulója kapcsán, amelyet a felsőoktatási intézményekből, az akadémiáról és a korszakkal foglalkozó kutatóműhelyekből érkezett szakemberek egyaránt sikeresnek ítéltek.
Ennyire részletesen még nem foglalkozott hazai konferencia Luxemburgi Zsigmond magyar király – az ő kezdeményezésére hívták össze a zsinatot – korabeli politikájával, ilyen összefoglaló még nem született az uralkodó diplomáciai tevékenységéről, a hazai szakirodalom sem tárgyalja a korszakot ennyire komplexen. A korabeli haditechnika és harcászat kérdései külön szekciót kaptak a konferencián, amelyen a huszita háború részletes áttekintését végezték el a tudósok, melynek során kiderült, hogyan terjedt el a huszita harcmodor Közép-Európa más területein, hogyan vették át a csehek, magyarok, lengyelek. Sőt a legfrissebb kutatások arra is rámutattak, hogy a török harcászat milyen módon hatott a 15. század első felében a keresztény világra, többek között a magyar hadszervezésre is.
A hazai középkorász szakma jelentős szeletét sikerült Debrecenben összegyűjteni, a konferencia egyik fő értéke a sokszínűsége: a szervezőket dicséri, hogy az egy szekciókba került előadások szerencsésen erősítették egymást, az elhangzott témák közötti szünetekben egymás között is megvitattuk a kutatásokat – mondta Nagy Balázs, az ELTE docense.
A konferencia kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy a témával foglalkozó szakemberek új kutatási irányokkal gazdagodhassanak. – Történelmi és egyháztörténeti szempontból is szerteágazó volt a konferencia tematikája, rengeteget tanultam a három nap alatt, hiszen az előadások jó része teljesen új kutatásokon alapult vagy korábbi vizsgálatokat frissített fel új szempontok alapján – értékelt Hunyadi Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem docense.
