A Sajó-völgyi környezetkárosítás megelőzése érdekében indult kutatás, melynek célja a folyó jelenlegi állapotának és a vízgyűjtő területén található elhagyott bányák és meddőhányók potenciális szennyező hatásának feltárása. A projektet a Kassai Műszaki Egyetem, a Miskolci Egyetem és az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság együttműködésében valósítják meg.
Az Európai Unió támogatásával megvalósuló #enviras projekt egy környezetvédelmi és kockázatértékelési tanulmány készítésére irányul, amely az elvégzett vizsgálatok alapján javaslatokat tesz a lehetséges környezeti katasztrófák megelőzésére.
Történelmi bányászati hatások és környezeti problémák
A Sajó-völgy területe hosszú bányászati hagyományokkal rendelkezik, amely egészen az 1800-as évektől kezdődően meghatározta a környék gazdaságát. A bányászat elsősorban érc- és szénbányászat formájában zajlott, és hosszú időn keresztül a Sajó volt Európa egyik legszennyezettebb folyója. A bányászat hatásai nemcsak a folyó vízminőségét befolyásolták, hanem jelentős ökológiai problémákat is okoztak. Az 1990-es évektől kezdődően a bányászat fokozatosan megszűnt, de a felhagyott bányák és meddőhányók kezelésének hiánya súlyos következményekkel járt.
A kezeltelen bányavíz okozott már problémát
A bányászat befejezését követően sok esetben nem történt megfelelő rekultiváció, és a bányák drénrendszeréből távozó víz, valamint a meddőhányók elhelyezésének és kezelésének hiányosságai következtében számos környezeti károsodás történt. Az egyik legsúlyosabb eset 2022 februárjában történt, amikor a szlovákiai Alsósajói vasércbánya területén kezeletlen bányavíz került a Sajóba, amely mintegy húsz kilométeres szakaszon tönkretette a folyó élővilágát.
A #enviras projekt célja
A #enviras projekt célja, hogy feltérképezze a Sajó-völgyben található elhagyott bányák, meddőhányók és azok vízgyűjtő területének környezeti hatásait. A projekt az Interreg Magyarország-Szlovákia Program keretében valósul meg, és a Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi Kara a kutatás koordinálásáért felelős partner. A kutatásban a Kassai Műszaki Egyetem és az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság is részt vesz.
A kutatás segít azonosítani a potenciális veszélyeket és azok nagyságát, valamint javaslatokat tesz a kedvezőtlen változások nyomon követésére és megelőzésére.
(Miskolci Egyetem)
