A magyar prémium minőségű őrölt fűszerpaprika külföldön is keresett termék. Magyarország őrölt fűszerpaprika külkereskedelmi egyenlege pozitív: míg elsősorban alacsonyabb értékű “tömegterméket” importálunk, addig a kivitel meghatározó része magas hozzáadott értékű, prémium termék – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerdán nyilvánosságra hozott körképéből.
Ezért is lehet komoly szerepe a megkülönböztetésnek a tömegtermékektől, az eredetvédelemmel és saját arculattal rendelkező termékeknek. A Kalocsai és a Szegedi fűszerpaprika őrlemény európai uniós eredetvédelemmel rendelkezik, ám ezek marketingje tovább erősítendő külföldön – írták az MTI-nek küldött közleményben.
Bár a fűszerpaprika őrlemény külkereskedelmi egyenlege értékben még többletet mutat, mennyiségét tekintve kétszer annyi a fűszerpaprika-behozatal, mint a kivitel – jegyezték meg.
A fűszerpaprika-termesztés Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékbe, a szegedi és a kalocsai termelőkörzetekbe koncentrálódik. A termőterület azonban öt év alatt szinte megfeleződött, a 2018-as 1739 hektárról évről évre csökkent, 2023-ban az 1000 hektárt sem éri el (950 hektár).
Az okok között a NAK kiemelte, hogy a gazdaságosnak tekinthető hektáronkénti 20-30 tonnához képest az átlagos hozam 8-9 tonna körül mozgott az utóbbi években. Azaz a nem intenzív termesztést folytató termelő számára nem gazdaságos a termelés és sok kisebb termelő felhagyott a termesztéssel. Az ágazatban piaci letisztulás, átrendeződés megy végbe – állapította meg az elemzés.
A fűszerpaprika termelési költsége az elmúlt évtizedben mintegy megkétszereződött, a teljes költség akár az ötmillió forintot is elérheti hektáronként. A ráfordítások csaknem felét a betakarítás teszi ki. Alapvetően az intenzív – akár nagyüzemi, akár kiskerti, kisüzemi – termesztés tekinthető kifizetődőnek. A klímaváltozásból fakadó jelenségek, mint a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti hirtelen és nagy változás, illetve a napégést okozó UV-sugárzás – számottevően befolyásolják a hozamot. Az egyre jellemzőbbé váló monszunszerű csapadék is jelentős károkat okoz.
Bár a klímaváltozás, a növekvő termelési költségek kihívást jelentenek, a hatékonyabb technológiai megoldások, nagyobb szervezettség, erősebb marketing révén erősödhet az ágazat – vetette fel a kamara elemzése.
Ajánlásképpen pedig azt fogalmazta meg, hogy prémium termékek alapanyag-előállítása során indokolt lehet a hideghajtatás felé elmozdulás. A termelői integráció pedig – amire több jó példa is van az ágazatban – előrelépést jelent mind technológiában, mind hatékonyságban, mind versenyképességben – mutatott rá a NAK.
(MTI)
Fotó: Frank Yvette
