A Miskolc környéki erdőkben, mezőkben a napokban lehulló csapadék és a kedvező időjárás következtében tömegesen jelentek meg a gombák. A NÉBIH minden évben október hónapban regisztrálja a legtöbb gombamérgezést. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen szabályokat kell betartani, ahhoz, hogy a mérgezéstől megóvjuk magunkat és környezetünket.
Rutin nélküli jogosítvány.
Van, mikor valaki azt gondolja már ért a gombákhoz, hiszen akad némi tapasztalata…Szakemberek szerint olyan ez, mint amikor valaki megszerzi a jogosítványt, elmúlt a kezdeti bizonytalansága, de ehhez az önbizalomhoz biztonságos tudás nem társul.
Megszokásból se!
Gombavizsgálók emlékeznek olyan esetekre is, amikor a falu lakossága emlékezet óta gyűjtötte a gombát a közeli erdőben baj nélkül, de egy újonnan telepített tölgyesben egyszer megjelent egy új gomba, amit nem ismertek és mégis leszedték. Ennek következménye a mérgezés lett.
Ne a gyermekkori rajzfilmekre támaszkodjunk, az halálos lehet.
Gyermekkorunk rajzfilmjeiben a mérges gomba piros és pettyes… Ezután az erdőben sétáló alkalmi gombszedőkben fel sem merül, – így el sem viszik bevizsgáltatni-, hogy a zöldes színű fajta a galóca lenne.
Nincsenek általános megkülönböztető jelek.
Nincsenek olyan általános megkülönböztető jelek, melyek alapján biztonsággal tudható, hogy melyik gomba mérgező, és melyik nem az, csak a biztos fajismeret alapján dönthető el. Ne higgyünk a babonákban, ezek egyes gombafajokra igazak, de a többségre nem! Például téves az a felfogás, hogy forrázással, a kalapbőr lehúzásával a gombát méregteleníteni tudjuk. A Gyilkos galóca például a kalapbőr lehúzása és forrázása után is megtartja a méreganyagát.
Ami a csigának jó, az nekünk nem biztos, hogy az.
A csigarágott, kukacos gomba is lehet mérgező Más, rossz hiedelem az is, hogy csak az a gomba mérgező melynek húsa vágáskor elszíneződik (pl.: a gyilkos galóca húsa fehér marad). Elterjedt tévhit az is, hogy a mérgező gombák felismerhetőek mert csípősök, rossz szagúak, vagy feltűnően élénk színűek. Akadnak ugyan gombacsoportok (pl.: a galamb- és a tejelegombák) ahol beválhat ez a módszer, de ez a megfigyelés a többi gombacsoportra már nem érvényes.
Sem a gyilkos galóca, sem a többi veszélyes mérgező gomba nem csípős, nem rossz szagú.
Egyes vidékeken, ahol a lakosság csak vargányát gyűjt, az a téveszme alakult ki, hogy a mérgező gombák színt váltanak, megkékülnek. Ez a jel csak néhány tinóru gombára érvényes, mert három mérgező tinóru (farkastinóru, sátántinóru és kissé a kesernyés tinóru) valóban kékül. Kékül azonban sok jó ehető tinóru is…
Szabályok, amelyek betartásán az életünk múlhat.
A legfontosabb az, hogy az étkezésre szánt, vadon termő kalapos gombákat minden esetben mutassuk be gombaszakértőnek! A gyűjtéshez mindig kosarat vagy papírzacskót, de sohasem műanyag dobozt vagy nylonzacskót használjunk. Ennek az oka az, hogy ezekbe befüllednek, ezáltal könnyen romlanak, továbbá összetörhetnek, és felismerhetetlenné válhatnak. Csak a fiatal, egészséges gombákat szedjük fel. A tönköt teljes egészében szedjük ki a földből, mert esetleg csak ilyenkor látható jól a bocskor is. Fontos, hogy az ellenőrzéskor a teljes gyűjteményt, fajokra elkülönítve mutassuk be. Kerüljük a fehér lemezű, galléros, bocskoros gombát, mert ez a Gyilkos galóca! A tévesztés lehetőségére igen jó példa a fotón szereplő Fenyves sisakgomba, ez ugyanis halálosan mérgező. Gyakorlatlan gyűjtő könnyen összetévesztheti az Ízletes tőkegombával.
Ingyenes gombavizsgáló elérhető egész évben
Aki nem vizsgázott gombaszakértő, az soha ne készítsen el saját szedésű, vadon termő gombából úgy ételt, hogy előtte a gombákat nem ellenőriztette. Minden évben történik gombamérgezés, annak ellenére, hogy ingyenes a gomba bevizsgáltatása. Miskolcon a Búza-téri árucsarnoknál, vagy az Őstermelői piacon található gombavizsgáló elérhető egész évben, hétfő kivételével, 6-12óráig.
(Forrás:Nébih)
