A korábbi, komolyabb témákat feldolgozó filmjei – Libertate ’89 – Nagyszeben, Miért én? – után műfajváltásra vállalkozott Tudor Giurgiu román rendező, aki Három nap szeptemberben című új alkotását hét nap alatt, egy 65 perces, vágatlan jelenetet is felhasználva készítette el. Az MTI-nek adott interjúban a rendező a forgatás kihívásairól, a mesterséges intelligencia filmes alkalmazásáról, valamint terveiről is beszélt.
A Három nap szeptemberben története szerint Bianca (Andreea Vasile) esküvője katasztrófába torkollik, amikor a nagy napon betoppan a vőlegény várandós szeretője.
A lány mindent és mindenkit hátrahagy, majd egy tengerparti üdülőhelyre megy, ahol váratlan élmények és találkozások arra késztetik, hogy új lehetőségeket lásson abszurd helyzetében.
Tudor Giurgiu új filmje – amelyet december 17-től vetítenek a magyar mozik a MoziNet forgalmazásában – a fekete humorral átszőtt romantikus vígjáték és a dráma határán mozog.
A Három nap szeptemberben 77 perces játékidejében a néző Bianca történetét három részben ismerheti meg, melyek közül a középső szegmens egy 65 perces hosszúságú vágatlan felvétel.
A rendező az MTI-nek adott interjújában elmondta: korábbi alkotásai után új műfaj kipróbálására vágyott és 2-3 éven keresztül keresett egy vígjátékban feldolgozható, társadalmi szatírához megfelelő témát.
Elmondta, a film ötlete egy korábbi vakációjakor született meg, amikor egy szálloda tulajdonosa felvetette, mi lenne, ha ott forgatnának egy filmet.
Miután megszületett az alapkoncepció, a forgatókönyv többi része már organikusan alakult ki, de szigorú keretek közé szorították annak megvalósítását: a terv az volt, hogy az egész produkciót 7 nap alatt, egyetlen beállításban forgassák le
– mondta.
Tudor Giurgiu elmondása szerint úgy élte meg a Három nap szeptemberben készítését, mintha visszatért volna a diákéveihez.
Kiemelte: kis stábbal – amelyben nagyjából 60-an dolgoztak együtt -, de annál nagyobb energiával készítették el a filmet úgy, hogy senkinek nem akartak vele bizonyítani, csak jól szórakozni.
Az alkotást először kísérleti jelleggel kezdték el forgatni, egyfajta kreatív táborként és igyekeztek zömében olyan embereket összehozni, akik még nem dolgoztak együtt korábban.
Úgy gondolta, hogy fontos lehet a tapasztalatok cseréje mellett az is, hogy rutinos szakemberek pályakezdőkkel dolgozzanak együtt.
Mint mondta, évek óta gondolkodott egy olyan témán, amelynek központjába egy női szereplőt állíthat, itt egy olyan toxikus kapcsolatban élő középkorú nőt képzelt el, aki nincs igazán stabil lelki állapotban.
A 65 perces vágatlan jelenet felvételéről Tudor Giurgiu elmondta: körülbelül másfél hónappal korábban kezdett készülni rá, akkor még Bukaresten. Megjegyezte, a színészekkel szétbontva próbálták a jelenetet, majd a forgatás helyszínén kötötték össze a különböző részeket.
Elmondta, hogy érdekesnek tartotta a munkafolyamatot, mert olyan megoldásokat kellett találniuk, amelyekkel a kamera a jelenet dinamikájának megakasztása nélkül tud kijutni bizonyos helyzetekből. A színészektől azt kérte: bármi történik, tartsák a folyamatosságot és semmiképp ne álljanak meg.
Megjegyezte, voltak váratlan pillanatok is, néha járókelők kerültek a képbe, olykor túl korán kezdték el a felvételt, de a sötétedés is okozott problémát. Hozzátette, egy ilyen komplikált munkafolyamat sok technikai kihívással is járt.
Tudor Giurgiu arra is kitért, hogy nem tudja csinál-e hasonló módszerrel filmet a jövőben, mert szerinte minden filmnek megvan a saját vizuális eszköztára.
Megjegyezte, a film készítésekor egyáltalán nem használtak mesterséges intelligenciát (MI), csupán néhány vizuális effektet. Úgy vélte, manapság túl nagy figyelem övezi az MI kérdését, ugyanakkor szerinte a technológia használata nagy segítség lehet a költségvetés csökkentésében a díszlet- vagy látványtervezésnél.
Hozzátette: nem gondolja, hogy az MI képes lenne úgy létrehozni egy történetet vagy olyan mértékben érzelmeket generálni, akár egy valódi forgatókönyvíró vagy színész.
Bár sokan próbálkoznak ezzel néhány rövid, MI segítségével készült filmmel, szerinte az emberek jobban tudnak kapcsolódni a valós személyek által létrehozott érzelmekhez, történetekhez.
Elmondta: jövőre szeretne befejezni egy futballról szóló filmet, emellett dolgoznak egy dokumentumfilmen is, amely Nadia Elena Comaneci ötszörös olimpiai bajnok román tornász történetét dolgozza fel. Megjegyezte, jelenleg több történelmi témájú filmen is dolgozik, rengeteg terve van: várja, mit hoz a jövő.
