Az Unió 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó beszámolója megbízható és valós képet ad, a bevételeket hibamentesnek ítélték, a kifizetéseket azonban továbbra is túl sok hiba jellemzi. Ez az Európai Számvevőszék 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó, ma közzétett éves jelentésének következtetése. A számvevők már az egymást követő második évben adtak elutasító véleményt a kiadásokról. A Számvevőszék a koronavírus-válságra reagálva rendelkezésre bocsátott uniós források végrehajtásával és az azokkal való gondos pénzgazdálkodással kapcsolatos kockázatokat és kihívásokat is azonosított.
A számvevők megállapítása szerint az uniós kiadásokat érintő szabálytalanságok általános szintje változatlan maradt, 2020-ban 2,7% (2019-ben: 2,7%). 2020-ban az ellenőrzött kiadások több mint fele (59%) volt magas kockázatúnak tekinthető, ami további növekedés a 2019-es (53%) és korábbi arányszámokhoz képest. Az ilyen típusú kiadásokra vonatkozó szabályok és támogathatósági kritériumok gyakran összetettek, ami növeli a hibák valószínűségét. A magas kockázatú kiadásokat továbbra is lényeges – becslés szerint 4,0%-os – hibaarány jellemzi (2019: 4,9%). Az előző évhez hasonlóan a számvevők így arra a következtetésre jutottak, hogy ebben a jelentős kiadástípusban a hibaszint általános érvényű, ezért a 2020. évi uniós kiadásokról elutasító véleményt adtak.
2020-ban ellenőrzési munkánkból kifolyólag hat csalásgyanús eset bejelentésére került sor– ez kevesebb a 2019-ben bejelentett kilenc esetnél. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) valamennyi esettel kapcsolatban vizsgálatot indított.
„Az előttünk álló nagy kihívásokra tekintettel még éberebbnek kell lennünk az Unió pénzügyi stabilitását illetően – jelentette ki Klaus-Heiner Lehne, a Számvevőszék elnöke. – A következő hét évben az Unió jóval többet fog költeni, mint az előző programidőszakban. A 27 tagállam megállapodott a Covid19-válsággal kapcsolatos helyreállítási programról, amelyet államadósság-kibocsátással finanszíroznak majd. Ez a döntés jelentős változást hoz az uniós pénzügyekben, és egyértelműen szükségessé teszi az uniós pénzek elköltésének és a kívánt eredmények elérésének eredményes ellenőrzését.”
A Covid19-világjárványra adott uniós válasz igen jelentős hatást gyakorol majd az Unió pénzügyeire: a 2021–2027-es pénzügyi időszakban a Next Generation EU (NGEU) eszközből és a többéves pénzügyi keretből származó kombinált forrásallokáció 1824 milliárd euró lesz, ami csaknem kétszerese az előző többéves pénzügyi keret kiadásainak. Ennek kapcsán a számvevők rámutatnak annak kockázatára, hogy a 2021–2027-es pénzügyi időszakban késhet a megosztott irányítású alapok végrehajtásának megkezdése. A késedelmes kezdés már a 2014–2020-as pénzügyi időszakban is befolyásolta az alapok végrehajtását.
A Számvevőszék rámutat, hogy az európai strukturális és beruházási alapok tagállami felhasználása továbbra is lassúbb volt a tervezettnél. 2020 végéig, a jelenlegi hétéves költségvetési időszak utolsó évéig a 2014–2020-ra jóváhagyott uniós finanszírozásnak csupán 55%-át fizették ki. Ez felduzzasztotta a fennálló kötelezettségvállalásokat, amelyek 2020 végére már 303,2 milliárd eurót, közel két éves költségvetésnek megfelelő összeget tettek ki. A számvevők megjegyzik, hogy a tagállamok között jelentős különbségek állnak fenn. Finnország például 2020 végéig a teljes juttatásának 79%-át felhasználta, míg a legalacsonyabb felhasználási arányt mutató három tagállam (Olaszország, Horvátország és Spanyolország) a lekötött összegeinek csak körülbelül 45%-át költötte el.
2020. február 1. óta az Egyesült Királyság többé nem uniós tagállam. A számvevők megjegyzik, hogy a kilépésről rendelkező megállapodásban meghatározott kölcsönös kötelezettségek értelmében az uniós beszámoló 2020. december 31-én még tartalmazott egy, az Egyesült Királyság által befizetendő 47,5 milliárd eurós összeget.
Háttér-információk
2020-ban az uniós kiadások 173,3 milliárd eurót tettek ki, ami az uniós tagállamok és az Egyesült Királyság összesített bruttó nemzeti jövedelmének 1,1%-a. A források legnagyobb részét (34,9%) a „Természeti erőforrások” fejezet adta. A kohéziós kiadások 34,3%-ot, a versenyképességi kiadások pedig 13,9%-ot tettek ki. A költségvetés mintegy kétharmada ún. megosztott irányítás keretében kerül felhasználásra, amelynek során a tagállamok osztják szét a forrásokat, választják ki a projekteket és kezelik az uniós kiadásokat.
A számvevők minden évben ellenőrzik az Unió bevételeit és kiadásait, és megvizsgálják, hogy megbízható-e az éves beszámoló, valamint hogy a bevételi és kiadási tranzakciók megfelelnek-e az alkalmazandó uniós és tagállami szabályoknak.
Az Unió beszámolójának elkészítése a nemzetközi költségvetési számviteli standardokon alapuló számviteli szabályok alkalmazásával történik. A beszámoló bemutatja az Unió pénzügyi helyzetét az előző pénzügyi év végén, valamint az előző évben elért pénzügyi teljesítményét. Az Unió pénzügyi helyzete a konszolidálásba bevont uniós szervezetek rövid és hosszú lejáratú eszközeinek és forrásainak év végi állapotát jelenti.
A „hitelesítő” vélemény azt jelenti, hogy a számadatok megbízható és valós képet mutatnak, és megfelelnek a pénzügyi beszámolás szabályainak. „Korlátozott” a vélemény akkor, ha a számvevők nem tudnak hitelesítő véleményt adni, de a feltárt problémák nem általános érvényűek. Az „elutasító” vélemény arra utal, hogy széles körben állnak fenn problémák.
Az ellenőrzési vélemény megfogalmazása érdekében a számvevők tranzakciómintákat tesztelve készítenek statisztikai alapú becsléseket arról, hogy a bevételeket és a különböző kiadási területeket milyen mértékben jellemzik hibák. A becsült hibaszint mérésénél 2%-os küszöbértéket alkalmaznak, a szabálytalan bevételek vagy kiadások efelett minősülnek lényegesnek. A becsült hibaszint nem az esetleges csalás, gyenge hatékonyság vagy pazarlás mértékét jelzi; azon becsült pénzösszegekről van szó, amelyek felhasználására nem az uniós vagy nemzeti jogszabályoknak teljes mértékben megfelelő módon került sor.
Az Európai Számvevőszék az Európai Unió független külső ellenőre. Jelentései és véleményei az Unió elszámoltathatósági láncának alapvető elemei. Céljuk, hogy biztosítsák az uniós szakpolitikák és programok végrehajtásáért felelős szervek – a Bizottság, más uniós intézmények és szervek, valamint a tagállami közigazgatási szervek – elszámoltathatóságát. A Számvevőszék felhívja a figyelmet a kockázatokra, bizonyosságot nyújt, jelzi a hiányosságokat és a követendő példákat, és iránymutatással szolgál a döntéshozóknak és jogalkotóknak ahhoz, hogy javítani tudják az uniós szakpolitikák és programok irányítását.
Az Unió költségvetéséről szóló éves jelentés, az Európai Fejlesztési Alapokról szóló éves jelentés és a „2020: Az uniós számvevőszéki ellenőrzésről röviden” című összefoglaló dokumentum a következő címen érhető el: eca.europa.eu.
