Jogállamiság: a képviselők bírálják a Bizottság éves jelentését

Európa

Ugyan az uniós jogállamiság helyzetéről szóló bizottsági értékelés hasznos, de van még mit fejleszteni rajta, mondja a Parlament.

  • Szélesebb körű vizsgálatot és mélyrehatóbb, átláthatóbb értékelést vár a Parlament
  • Országonként konkrét ajánlásokat és célokat kellene megfogalmazni
  • A vizsgálat eredményét össze kellene kapcsolni az uniós szintű korrekciós intézkedésekkel
  • A jogállamiságra és az európai civil társadalmi térre vonatkozó mutatókra van szükség

A Parlament csütörtökön 429 szavazattal, 131 ellenszavazat és 34 tartózkodás mellett fogadta el álláspontját a Bizottság 2021-es jogállamisági jelentéséről.

Módszertani hiányosságok

A képviselők csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy a Bizottság a Parlament javaslata ellenére továbbra sem terjesztette ki vizsgálatát az uniós értékek teljes körére és így nem foglalkozott az összes, egymással szerves kapcsolatban álló problémával. A jelentésnek különbséget kellene tennie az uniós értékek rendszerszintű és egyedi megsértése között, és mélyrehatóbb, átláthatóbb értékelést kellene tartalmaznia.

A Bizottságnak az eljárást a tagállamokban fennálló helyzet dokumentálása helyett elemző és előíró jellegű eszközként kellene alkalmaznia és az  általános tendenciákat kellene feltárnia, beleértve az esetleges rendszerszintű sérülékenységeket is. Ennek hiányában a jelentés nem rögzíti egyértelműen „a jogállamiság terén bekövetkezett szándékos visszalépést” Lengyelországban és Magyarországon, és számos tagállamban nem tárja fel a jogállamiság terén fennálló hiányosságokat. A Parlament szerint „a különböző természetű vagy súlyosságú hiányosságok vagy jogsértések bemutatása” azzal a kockázattal jár, hogy a legsúlyosabb jogsértéseket is elbagatellizálják.

Javaslatok a hatékonyság fokozására

A képviselők üdvözlik, hogy a Bizottság szándékai szerint a 2022-es jelentés már országonkénti ajánlásokat is tartalmazni fog. Javaslatuk szerint közvetlenül össze kell kapcsolni a jogállamisági jelentést és a korrekciós intézkedések – azaz a 7. cikk szerinti eljárás, a jogállamisági feltételrendszer és a Parlament szerint szisztematikusan és automatikusan alkalmazandó kötelezettségszegési eljárás – használatát. A képviselők az uniós értékek védelmére szolgáló állandó, átfogó mechanizmusról szóló tárgyalások megkezdésére is felszólítják a Tanácsot és a Bizottságot. A Parlament emellett egy jogállamisági mutató bevezetését is javasolja, amelyet független szakemberek készítenének el az egyes tagállamok teljesítményének számalapú értékelése alapján. A képviselők egy európai civil társadalmi térre vonatkozó mutató létrehozását is felvetik, ez azt mutatná, hogy az egyes tagállamokban milyen akadályokkal szembesülnek a civil szervezetek és egyének.

Terry Reintke (Zöldek/EFA, Németország) szerint

„Ha hagyjuk leromlani a jogállamiságot, akkor az Unió tartópillérei fognak leomlani. Ma egyértelmű elvárásokat fogalmaztunk meg az Európai Bizottság számára: helyt kell állnia a szerződések őreként . A Bizottság éves jogállamiság jelentésének pedig húsbavágónak kell lennie, ha nem akarunk egy újabb olyan eszközt, amit a vonakodó tagállamok egyszerűen figyelmen kívül hagynak.”

A szerdai vita magyar felszólalói

Donáth Anna (Renew Europe)

Gál Kinga (független)

Dobrev Klára (S&D)