Támogatni kell az uniós polgárokat és vállalatokat az ukrajnai háború idején

Európa

A képviselők az orosz oligarchák vagyonának elkobzásából, új uniós forrásokból és az EU-büdzséből várnak további támogatást az Ukrajnában zajló háború következményeinek kezelésére.

  • A meglévő uniós támogatásokat más forrásból, például az energiaipari vállalatok nyereségadójából vagy orosz oligarchák vagyonának elkobzásával kellene kiegészíteni
  • Létre kell hozni egy ideiglenes támogatáscsomagot a szociális ellenállóképesség erősítése érdekében
  • Egy új, stratégiai autonómia alappal az energia- és élelmiszerellátás biztonságát kellene fokozni

Az Oroszország Ukrajnai háborújának szociális és gazdasági következményeiről szóló állásfoglalást kézfeltartással fogadták el csütörtökön. Az állásfoglalásban a képviselők kijelentik, hogy a háború önmagában, és az  Unió „Oroszországgal és Belarusszal szembeni indokolt szankciói hatással vannak az EU világjárványt követő gazdasági helyreállítására, és komoly fenyegetést jelentenek az EU helyreállítási és rezilienciaépítési stratégiájára”. A hatást kezelni kell: segítséget kell nyújtani a háztartásoknak és a vállalatoknak,  hogy azok „továbbra is támogassák az Oroszországgal szembeni fellépéseket és az ukránok védelme érdekében szükséges egyéb tevékenységeket”. Az állásfoglalással egy május 4-én Strasbourgban megrendezett vitát zár le a Ház.

Pusztán a meglévő pénzügyi eszközökkel nem lehet megbírkózni a háború hatásaival

A képviselők szerint a Next Generation EU, a SURE (szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz) vagy az uniós költségvetésben rejlő rugalmasság nem elegendő ahhoz, hogy kellőképpen enyhítse a háború és az Oroszországra kivetett szankciók negatív következményeit. Ezért javasolják, hogy a tagállamok vessenek ki ideiglenes adókat az energiaipari vállalatok rendkívüli bevételeire, kobozzák el az orosz oligarchák vagyonát, és kezeljék még rugalmasabban az uniós költségvetést. Felül kell vizsgálni a többéves pénzügyi keretet, rugalmasabban kell alkalmazni az állami támogatásra vonatkozó szabályokat, az InvestEU beruházási programra adott uniós garancia szintjét meg kell emelni, a Bizottságnak pedig készen kell állnia szükség esetén új programok beterjesztésére, mondják a képviselők. A Parlament szerint az Uniónak élen kellene járnia egy Ukrajnát segítő szolidaritási vagyonkezelői alap felállításában.

Segíteni kell az embereknek és a vállalatoknak túljutni a nehéz időszakon

Az Ukrajna elleni háború Európa-szerte tovább súlyosbította a már amúgy is komoly energiaár-válságot, ami valamennyi uniós polgár vásárlóerejét visszavetette és megemelte a mindennapi költségeket. A válság súlyosbodása miatt gyors beavatkozásra van szükség, mondják a képviselők. A tagállamoknak fokozniuk kell a szociális kiadásaikat és a kiszolgáltatott, de életképes vállalkozások célzott támogatására is további forrásokat kell szánniuk.

A képviselők azt is hangsúlyozzák, hogy a háztartások vásárlóerejének fenntartása érdekében a bérnövekedésnek figyelembe kell vennie a hosszú távú inflációt és a termelékenység növekedését. Emellett össze kellene állítani egy, az európai szociális ellenállóképességet növelő, ideiglenes csomagot, amely összehangolná az uniós szociális jóléti és védelmi rendszerekre vonatkozó intézkedéseket és eszközöket, vélik.

Befektetés az önállóságba

A képviselők külön kiemelik, hogy fokozni kell az Unió autonómiáját. Ehhez egy új, célzott alap létrehozását javasolják. A stratégiai autonómia alap a határokon átnyúló energetikai infrastruktúrát, a megújulóenergia-termelést, az energiahatékonyságot, a kiberbiztonságot, az ipari versenyképességet, a körforgásos gazdaságot, az élelmezésbiztonságot és a fenntartható fejlődést finanszírozná.