Az “új élelmiszerek” elleni harc a szélsőjobboldali pártok egyik fő csatakiáltása az Európai Unió ellen. Mi igaz ezekből a kijelentésekből? Nagyon kevés…
Ennek ellenére Magyarországon is számos alkalommal találkozhatunk ezekkel a konteókkal, most éppen a hazai állatállományt veszélyeztető ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán. A közösségi médiában, így a közbeszédben is igen gyakran „szembejön” velünk az a narratíva, miszerint a veszélyeztetett szarvasmarhák leölésének nincs más célja, mint az, hogy ezzel serkentsék a műhús és a rovaralapú élelmiszerek elterjedését, fogyasztását. Bár szakemberek számos helyen cáfolták például azt, hogy a klór-dioxid alkalmazásával ez elkerülhető lenne, a konteó makacsul tartja magát, ezzel veszélyezteti a megfelelő járványkezelést. „A helyzetet nehezíti, hogy erre az indikációra nincs engedélyezve az állategészségügyben. Összefoglalva, biztosan csökkentené a levegő vírusterhelését, de nem tudná azt megszüntetni. Jelentős potenciál van benne, de még mindig nagyon keveset tudunk róla, főleg ilyen kritikus szituációban” – fogalmazta meg a problémát Jerzsele Ákos, az Állatorvosi Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese. Ezért nem vethető be jelenleg.
Pár szó a rovarból készült termékekről
2021-től az Európai Unió valóban úgy döntött, hogy engedélyezi egy sor rovar, például a lisztkukac (más néven “lisztféreg”) és a tücsök forgalmazását. Igen lényeges azonban, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által lefolytatott szigorú tudományos értékelési eljárás után adtak a kormányok zöld utat az élelmiszeripari vállalkozók számára, hogy engedélyezzék ezen termékek uniós piacra történő bevezetését.
Takarmányként szükség van rá
Mivel 2050-re a világ népessége elérheti a 10 milliárd főt, a csirke- és disznóhús iránti igény is 173%-kal, illetve 105%-kal nőhet. A rovarfehérje viszont könnyen előállítható alternatíva, amelynek piaci értéke már évi 20-30%-kal emelkedik, ahogy elkezdte kiváltani a hagyományos takarmányféléket. Az Európai Unióban nemrég engedélyezték a feldolgozott rovarfehérjét baromfi- és sertéstakarmányozásra, és ahogy terjed a használatuk, úgy nő majd tovább az értékük is.
Arról, hogy bekerül-e az étrendünkbe, mi döntünk
„Természetesen a fogyasztókon múlik, hogy bevezetik-e a rovarokat az étrendjükbe vagy nem” – jelentette ki Rafael Perez, az EU Általános Egészségügyi Igazgatóságának új élelmiszerekért felelős csoportvezetője. Bár sok fogyasztó továbbra is szkeptikus, nem szabad elfelejteni, jelenleg a világon több mint 130 országban és mintegy 2 milliárd ember számára a csótányok, férgek és tücskök a mindennapi étrend hagyományos elemei.
