Kevés olyan van Magyarországon, akinek ismerősi körében nem kapta el valaki a koronavírust. Először jön a hír: köhögés. Úgysem a vírus! – mondjuk bizakodva. Aztán rosszabb esetben a láz, az ágynak dőlés, az infúzió, a kórház, a lélegeztető. Az imádságok és a kérdések: hogyan kellett, lehetett volna megelőzni? Több esélye lett volna, ha nem télen kapja el? Ezeknek a kérdéseknek jártunk utána.
Tünetek COVID előtt, közben és után
A koronavírus olykor jelek nélkül vonul át a szervezeten, de jellemzően társulnak hozzá tünetek. Ezek közül több megtévesztően hasonlít egy átlagos influenzához, ezért ha köhögés, fáradékonyság, láz, illetve az ízlelés és a szaglás elvesztése lép fel, mindenképpen csináljunk tesztet! Még ezek jelentkezése sem garancia a koronavírusra, de mindenképpen jó tudni, mivel állunk szemben.
A kevésbé gyakori tünetek közt sorolhatjuk fel a torok- és fejfájást, a hasmenést és a bőrkiütést, míg a súlyosabb tünetek már nyilvánvalóvá teszik, hogy koronavírussal van dolgunk: nehézlégzés, légszomj, mozgásképtelenség. A tünetek általában a fertőzést követő első hét végén jelentkeznek, de akár két hét után is előjöhetnek.
A poszt-COVID tünetek a betegség lezajlása után hátra maradt problémák, melyek négy hétig vagy tovább tarthatnak. Nem minden betegnél jelentkezik, mégis komolyan kell venni, hiszen ezek a kései maradványtünetek komoly károsodásokat okozhatnak a szervezetben. Ilyen a fennmaradó légszomj, az erős szívverés, a szédülékenység és a szaglászavar.
TIPP: ELISA teszttel kiderítheted, hogy voltál-e koronavírusos a közelmúltban, illetve termelt-e ellenanyagot a szervezeted a vírussal szemben.
Ez a 4 dolog ad okot aggodalomra a koronavírus miatt a téli hónapokban
Nézzük, melyek ezek!
- A 60 év felettiek fokozottan veszélyeztetettek
Ez a korcsoport fokozottan ki van téve a koronavírusnak, abban az esetben is, ha alapvetően egészségesnek érzi magát az ember. 60 év felett az immunrendszer védekezőképessége csökkenhet, illetve fennállhatnak olyan időskori elváltozások a szervezetben, amelyeknek ugyan tünete nincsen, de mégis veszélyt jelentenek, ha koronavírus-fertőzéssel találkoznak.
- A gyenge immunrendszer súlyosabb betegségekhez vezethet
Ez a probléma nem csak az idősebb korosztályt érinti, hiszen számos további okból kialakulhat. Ilyen például a stressz és az ezzel együtt járó fáradtság, ami fokozottan rombolja az immunrendszert. Ezt erősíti meg az is, ha az ember gyakran küzd náthával, torokfájással és különböző gyorsan átfolyó betegségekkel. Ugyancsak a gyenge immunrendszer jele a gyenge sebgyógyulás és a különböző allergiák megjelenése is. Ha ezek bármelyikét tapasztaljuk, minél hamarabb erősítsük immunrendszerünket, így védekezve a vírussal szemben.
- Egészségtelen táplálkozással hamarabb leteríti a szervezetet a koronavírus
Az egészségtelen táplálkozás táptalaja lehet a gyenge immunrendszernek. Hogy megerősítsük, ügyeljünk rá, hogy rostokban és vitaminokban gazdag ételeket fogyasszunk, s ezzel együtt kerüljük a cukros, szénhidrátban gazdag fogásokat. Télen nehezebben jutunk zöldségekhez és gyümölcsökhöz, így különböző vitaminpótló-készítményekből is pótolhatjuk a hiányt, mint a tablettás C-vitamin és társai. Ne ódzkodjunk ezek használatától, hiszen eredményesen vesznek részt immunrendszerünk megerősítésében!
- Az influenza egyidejű veszélyt jelent a koronavírussal
Az influenza és bármilyen, a felső légutakat érintő betegség szintén jó alap a koronavírusnak, márpedig télvíz idején, egy hideg időszakban igencsak nagy esély van rá, hogy összeszedünk valamit. Ha éppen influenzával küzdünk, nem jön jól, ha bekúszik mellé a koronavírus, úgyhogy érdemes megfontolni egy influenza elleni oltás beadatását. Így ha el is kapjuk, enyhébb tünetekkel lehetünk túl rajta.
Koronavírusos vagyok vagy sem?
Ha koronavírusra utaló tünetet észlelünk magunkon, érdemes elvégezni egy tesztet, mert mindkét eredmény esetén tudjuk, hogyan tovább.
Több lehetőségünk is van a tesztelésre: a száj-és orrgaratból vett PCR vizsgálat eredménye 24 órán belül megérkezik, így meglehetősen hamar megtudhatjuk, hogy elkaptuk-e a fertőzést.
Az antigén-gyorsteszt is hasonló módszerrel működik, ám több olyan teszt van, ami vérvétellel történik. Ilyen a T-és B-sejtes immunitásvizsgálat, vagy az ELISA névre hallgató vizsgálat, mely a szervezetünkben megtalálható antitesteket hivatott kimutatni. Ennek nemcsak az az előnye, hogy megtudhatjuk, hogy mennyire vagyunk védettek a vírussal szemben, hanem az is, hogy kiderül, voltunk-e vírusosak a közelmúltban. Az ELISA esetében az eredményt két munkanapon belül kaphatjuk meg, és alkalmas arra, hogy magas védettség esetén védettségi igazolványért folyamodjunk – függetlenül attól, hogy be vagyunk-e oltva a vírus ellen.
Ha úgy érezzük, hogy fokozottan ki vagyunk téve a koronavírus veszélyeinek, mindenképpen érdemes változtatnunk életmódunkon, beleértve étrendünket és fizikai aktivitásunkat. Ha szervezetünk egészséges, jó eséllyel felkészültebben megy neki a vírusnak, ám ha tüneteket észlelünk, a saját és ismerőseink érdekében is szűrjük ki a vírus jelenlétét a tesztekkel.
