Akkumulátorgyárak Göd Komárom Sóskút

Ilyen az élet egy akkumulátorgyár közelében. Magyar települések, ahol nem boldog a lakosság

Ország

2021 őszén készítettek riportot az ELTE humánökológia szakos hallgatói az éppen “akkumulátor-nagyhatalommá” váló Magyarország azon településeiről, ahol ez a kétes hírű iparág már megvetette a lábát.

Gödöt, Komáromot, Iváncsát, Tárnokot és Sóskutat Debrecen követi, hétfőn ugyanis a CATL aláírta az első, jogi kötőerővel bíró szerződést Debrecen városával, amelynek értelmében a cég megvásárolja a 221 hektáros területet a Déli Gazdasági Övezetben.

A riportban elhangzik: a hivatalos kommunikáció elhallgatja, hogy a gyakorlatban ennek a folyamatnak súlyos ára van, amit a magyar lakosság fizet meg. Néhány érintettel beszélgettünk, milyen a gyárak közelében élni.

“Beígértek nekünk fűt-fát, hogy ezt felhúzták, és ennyi. Ahhoz képest már eladták a következő területet, és folyamatosan bővülnek és bővülnek”

– mondja egy komáromi lakos, aki úgy véli, ha csak a buszmegálló kirakták volna a látványtervet, nem épül meg a gyár.

Egy gödi lakos arról beszélt, hogy sem az önkormányzat, sem a gyár részéről nem volt valós tájékoztatás. A hatóságok pedig szerinte át vannak politizálva, utólagos engedélyeket adnak ki, az eljárásokat pedig nem, vagy nem kellő alapossággal folytatják le.

Szó esik még a betelepülő vendégmunkásokkal kapcsolatos kérdésekről, a csendes életük gyökeres megváltozásáról, a zöldterület eltűnéséről, no meg arról is, hogy egyre többen menekülnének már szeretett otthonukból.