A Parlament szerint az Uniónak széndioxid-kibocsátási díjat kellene kivetnie a klímaváltozás ellen kevésbé aktívan fellépő országokból érkező importra.
- Az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó összes termékre legyen érvényes a kibocsátási díj
- A befolyó összeget uniós támogatásként a zöld megállapodás céljainak elérésére kell fordítani
- A mechanizmusból nem válhat a kereskedelmi protekcionizmus eszköze
A Parlament szerdán 444 szavazattal, 70 ellenszavazat és 181 tartózkodás mellett a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival összhangban álló, az Unióba érkező importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról szóló állásfoglalást fogadott el.
Az állásfoglalás szerint az Unió nagyratörő klímatervei nem vezethetnek a széndioxid-kibocsátás ún. „áthelyezéséhez”, hiszen az Unió éghajlatváltozás elleni erőfeszítése mit nem ér akkor, ha az uniós széndioxid-kibocsátás egyszerűen átkerül olyan országokba, ahol nem olyan szigorú az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó szabályzás (ezt a jelenséget „szénszivárgásnak” nevezik).
A képviselők ezért támogatják, hogy karbondíjat vessenek ki az Unión kívüli olyan országokból importált egyes termékekre, amelyeknek az uniós országokénál lazább a szabályzása. Ez világszerte kiegyenlítené a versenyfeltételeket, és egyben mind az európai, mind az unión kívüli országok iparát arra ösztönözné, hogy a párizsi megállapodással összhangban számolják fel az üvegházhatású gázokat kibocsátó folyamataikat.
A képviselők hangsúlyozzák: a mechanizmusnak összhangban kell állnia a WTO szabályaival, és nem használható ki kereskedelmi protekcionizmus céljaira. Ezért az eljárás megtervezésekor kifejezetten az éghajlati célok teljesítését kell szem előtt tartani. A mechanizmus által generált bevételt az uniós költségvetés új saját forrásaként kell felhasználni a zöld megállapodás céljai érdekében.
A mechanizmust össze kell kapcsolni a megreformált uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerrel
A képviselők az új mechanizmust az unió átfogó iparstratégiájának szerves részeként alakítanák ki, és minden olyan termékre és árura kiterjesztenék, amely az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozik. A képviselők szerint a rendszert egy hatásvizsgálatot követően már 2023-tól kezdve alkalmazni kellene a cement-, az acél-, az alumínium-, az olajfinomító, a papír-, az üveg-, a vegyianyag- és a műtrágyaágazatban, amelyek továbbra is jelentős ingyenes kibocsátási kvótamennyiséget kapnak, ugyanakkor az Unió ipari kibocsátásainak 94 százalékáért felelősek.
A képviselők tehát az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus széndioxid-árazását függővé tennék az uniós kibocsátási kvóták árától. Ez segít majd a szénszivárgás elkerülésében, vélik a képviselők, de hangsúlyozzák: az új mechanizmus létrehozása nem eredményezheti azt, hogy az uniós gyártókat ezentúl dupla kedvezményezettjei legyenek egyszerre a karbondíjnak és az ingyenes kibocsátási kvótáknak.
Yannick Jadot (Zöldek/EFA, Franciaország), jelentéstevő
„Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus nagyszerű eszköz az éghajlati, ipari, foglalkoztatási, ellenállóképesség-növelési, szuverenitási és termelésáthelyezési célok összeegyeztetésére. A naivitást félretéve vessünk ki ugyanolyan karbondíjat az árukra függetlenül attól, hogy az Unión belülről vagy kívülről származnak. Csak így biztosíthatjuk, hogy a legszennyezőbb ágazatok is részt vegyenek az éghajlatváltozás elleni harcban, és megújítsák gyártási folyamataikat a zéró kibocsátási cél felé haladva. Így adunk a legnagyobb esélyt annak, hogy a másfél Celsius fokos hőmérsékletemelkedési érték alatt maradunk. Egyúttal kereskedelmi partnereinket is rászorítjuk, hogy az uniós piacért cserébe ők is ambíciózusabb éghajlati célokat tűzzenek maguk elé” – mondta a témáért felelős képviselő a szavazás után.
A hétfői vita magyar felszólalói
- Tóth Edina (független)
- Rónai Sándor (S&D)
A teljes vita itt tekinthető meg.
A következő lépések
A Bizottság várhatóan 2021 második felében nyújtja be a zöld megállapodás részét képező, az Unióba érkező importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról szóló javaslatát. Emellett arra is javaslatot tesz, hogy a befolyó összeg hogyan járuljon hozzá az uniós költségvetés finanszírozásához.
Háttér
A Parlament már eddig is fontos szerepet játszott abban, hogy az Unió éghajlati jogszabályjavaslatai szigorúbbá váltak. A Parlament 2019. november 28-án éghajlati vészhelyzetet hirdetett, és azt szeretné, ha az Unió és a tagállamok 2050-re éghajlati szempontból semlegessé válnának, 2030-ra pedig 60 százalékkal csökkentenék az üvegházhatásúgáz-
